Elnézést egy érzéki utazásért, miközben felfedezem szerelmeim fényűző hüvelyének mélységeit, ügyesen simogatom a nyelvemmel a finom csiklóját, gyújtva az élvezet hullámait.
Kedvesem fényűző puncija igazi kincs, a gyönyör menedéke, amire vágyom és imádom. Minden nap mohón várom a pillanatot, amikor mélyére merülhetek, nyelvemmel felfedezek minden centit, édes nektárját kóstolgatom. Csiklója, az élvezet gyöngyszeme büszke és határozott, sóhajtozik a figyelmemért. Időmet arra veszem, incselkedve és csábítva nyögve nézem örömében, ahogy az extázis szélére juttatom. Teste vonaglik alattam, tanúságul az élvezetnek, amit nyújtok neki. Ott nem állok meg, mélyebbre hatolva benne, nyelvem minden rést felfedez, minden zegzugát, ügyelve arra, hogy semmit sem hagyok felfedezetlenül. A visszhangja a szobában, a visszfény gyönyörtől kóstoló tágasságtól, a bugyi örömérzettől csak egy pillanatra élvezem el. Minden egyes pillanatig élvezi a nyögéseit, minden egyes pillanatig örömömet, örömömet és örömömet érzem.
Deutsch | Español | ह िन ्द ी | Italiano | 汉语 | Türkçe | English | Bahasa Indonesia | Nederlands | Slovenščina | Slovenčina | Српски | Norsk | ภาษาไทย | 한국어 | 日本語 | Suomi | Dansk | Ελληνικά | Čeština | Magyar | Български | الع َر َب ِية. | Bahasa Melayu | Português | עברית | Polski | Română | Svenska | Русский | Français